Jobb félni, mint megijedni!


A legtöbbünk gépén bizony akadnak pótolhatatlan adatok, legyen szó családi fotókról vagy épp céges dokumentumokról, és ha egy esetleges meghibásodás után nem akarunk súlyos tízezreket fizetni, hogy ezeket visszanyerjük, érdemes rendszeresen biztonsági mentést készíteni. Most azt is megmutatjuk, hogyan.
Jobb félni, mint megijedni!
2016
nov
23

Miért fontos a bizonsági mentés?

A szüleink már gyerekkorunkban megpróbálják jól az eszünkbe vésni, hogy az okos ember más kárán tanul, ezt azonban hajlamosak vagyunk elfelejteni akkor, amikor extra erőfeszítéseket kéne tennünk az adataink védelme érdekében. Pedig nagyon veszélyes időket élünk, a Facebookon újra hódít egy zsarolóvírus, ami egyetlen kattintást követően zárolhatja is a gépünket, de nincs szükség ilyen extrém esetekre ahhoz, hogy minden odavesszen: elég egyszer erősebben odacsapni a notebookot valahová, esetleg belelöttyinteni a reggeli kávét, és máris keresztet vethetünk a merevlemezre, és vele együtt az összes ott tárolt adatra is.

Ilyenkor pedig elkezdhetünk gondolkozni, mi mindent is vesztettünk el. A gyerek első szülinapi videóját? A tavalyi nyaralás képeit? Szerződéseket, félig kitöltött adóbevallást, a szakdolgozatot, vagy a könyvet, amin másfél éve dolgoztunk?

Most akkor mindent mentsek le külön?
Ha mindent nem is, de minden fontosat. Természetesen mindenkinek lehetnek személyes preferenciái, de a teljes Madonna diszkográfiát és A gyűrűk ura trilógia rendezői változatát 4K felbontásban nem feltétlen érdemes hónapról hónapra lementeni, hiszen ezeket újra le tudjuk tölteni, ha szükség lenne rájuk.

Érdemes viszont menteni a családi fotóalbumot, az egyetemi tananyagokat, a hivatalos papírokat és dokumentumokat, a böngészőnk bővítményeinek listáját, a jelszavakat és könyvjelzőket (bár ezeket már legtöbb esetben a fiókunk is képes továbbvinni), a telepített programjaink listáját és azok konfigurációs fájljait.

Ha a hétköznapokban nem vagyunk rendszeretők és nem mappázunk be mindent rendesen, akkor ilyenkor bizony jóval több időt vesz majd igénybe a szükséges fájlok kiválogatása. Ha viszont a biztonsági mentések rákényszerítenek minket, hogy rendet tartsunk a gépünkön, abból hosszútávon is profitálunk majd.

Hová mentsek?
Régen az volt a szokás, hogy az ember szépen kiírt mindent egy CD-re vagy DVD-re, aztán ha kellett valami, elővette a lemezt, de ezek az idők már elmúltak. Kezdjük ott, hogy számos notebookban már egyáltalán nincs is lemezmeghajtó. Sokkal praktikusabb egy pendrive, ami kisebb, nagyobb a kapacitása és szabadon másolgathatjuk rá az adatokat. Azért igyekezzünk itt is rendet tartani, elnevezgetni a fájlokat (a szakdoga.doc helyett sokkal beszédesebb a szakdolgozat_vazlat_2016-11-23.doc)  és mappákat, mert ha nem találjuk meg a mentett dokumentumokat, akkor nem sok értelme volt a mentésnek.

Ha egy adott fájlt bárhol, bármikor, bármilyen platformon el akarunk érni (feltéve, hogy van internet), akkor érdemes felhő-alapú tárhelyet választani. Ilyenkor nem jelenthet problémát, ha otthon felejtjük a pendrive-ot (vagy a kolléga Macbookján nincs USB csatlakozó), sokkal kisebb az esélye, hogy az adat megsérül, ráadásul ideális esetben rögtön jelszavas védelemmel is elláttuk a fájlokat, hiszen a fiókunkhoz csak mi férünk hozzá.
Ha nagyobb fájlokat, gyűjteményeket, esetleg egész rendszereket akarunk lementeni (hiszen akár erre is van lehetőségünk), akkor választhatunk akár egy másik merevlemezt vagy SSD-t is.

Azt remélhetőleg nem kell elmagyaráznom, miért ne tartsuk semmiképp a biztonsági mentést ugyanazon a gépen, ahol az eredeti fájlokat is tároljuk. Érdemes a személyes és munkahelyi dokumentumok keveredését is elkerülni és ezeket külön pendrive-ra menteni, nehogy véletlenül rossz kezekbe kerüljenek az adatok. Érdemes arra is odafigyelni, hogy a biztonsági mentéseket tartalmazó eszköz fizikálisan is távol legyen a notebookunktól, hiszen ha ugyanabban a táskában van a pendrive-unk, amit ott felejtettünk a vonaton, akkor megette a fene az egészet.

Milyen gyakran mentsek?
Amilyen gyakran csak lehet. Nyilván egy statikus fájlra (mondjuk egy képre) nem kell naponta rámenteni, szemben mondjuk a szakdolgozattal (bár a legtöbbeknél ez is hónapokig áll érintetlenül), amiről akár napi több változatot is kimásolhatunk. Ha korábban sosem csináltunk ilyet, akkor jó eséllyel a jövőben is el fogunk feledkezni róla, ezért érdemes kialakítani egy rutint. Mondjuk ha minden vasárnap kimentjük a szükséges dolgainkat, amelyeket az elmúlt héten megpiszkáltunk, az már egy jó kiindulási pont.

Ha nem akarunk folyton mi magunk babrálni a biztonsági mentésekkel, akkor érdemes lehet erre a célra egy programot befogni. Persze ennek kalibrálása a legelső alkalommal jóval több időt vesz majd igénybe, ezt követően azonban teljesen automatikusan dolgozik az általunk megadott paraméterek alapján, amivel rengeteg időt, energiát és nem utolsó sorban tárhelyet takaríthatunk meg.

Ha elkészítettük a mentést, már csak egyetlen dolog maradt hátra: meggyőződni arról, hogy abból tényleg visszaállíthatóak az eredeti fájlok. Egy teljesen haszontalan, sérült állomány aligha nevezhető biztonsági mentésnek. Ha már vettük a fáradságot, hogy elkészítük a mentést, ne legyünk restek ellenőrizni, hogy működik-e, különben ha elszállnak az adataink, még jobban fel fogjuk magunkat bosszantani a dolgon, mintha egyáltalán nem is mentettünk volna.

Szerző: Kiss Róbert

mentés | iphone adatok mentése | adatok