Művészien manipulált számítástechnika


Pár napja belebotlottam Erik Johansson egyik fotójába, és ismét elgondolkodtam rajta, hogy milyen fantasztikus dolgokra képes az emberi elme és a technológia, amikor ötvöződik a művészettel.
Művészien manipulált számítástechnika
2016
szept
30

Johansson Photoshoppal éri el ezt az elvont hatást, melyben mesterien keveredik a valóság a képzelettel, különféle digitális programok használatával. Nála a munka oroszlánrésze ott kezdődik, ahol más fotósoknál véget ér, azaz a gomb lenyomása után.

Szerinte a fényképezés mindössze a ’jó helyen lenni, jó időben’ páros kedvező együtt állásának eredménye, míg ő a manipulált fotóival nem csak egy képet, hanem egy gondolatot kíván megörökíteni. Ami az illúziót adja, az néha a perspektíva, néha egy meghökkentő vagy elgondolkodtató nézőpont nyújtása, ami által egy alternatív valóság jön létre az agyunk becsapásával a különböző képek összeszerkesztése útján.

Itt pl. láthatjuk a készítési folyamatot, mely valóban lenyűgöző, én nem is gondoltam volna, mennyi meló van egy-egy ilyen képben. J

Persze alapjaiban nem ő találta fel a spanyolviaszt, hiszen sokat meríthetett a nagy elődöktől, Boschtól, Dalitól vagy M.C Escher alkotásaiból, akik ezeken keresztül már megmutatták különös fikcióik sokaságát, melyeket naphosszat csodálhatunk a neten is.

Viszont kortársaink sem maradnak el a nagy ősöktől kreativitásban és elszántságban, hogy meglepjenek, és meghökkentsenek, ahogy láthatjuk ezt például a kanadai Rob Gonsalvesnél, a lengyel Jacek-Yerkanál, Tomek Setowskinál, aki a játékos szürrealizmus egyik oszlopos képviselője. Vagy akár másik kedvencemnél a kortárs orosz Vladimir Kushnál, aki Dali méltó utódja.

És ne felejtsük el Pawel Kuczynski lengyel grafikus rajzait sem, melyek úgy terjedtek el az interneten, mint a bozóttűz. Nem is csoda, hiszen hihetetlen éleslátással és groteszk humorral mutatja be a posztmodern világ problémáit. Grafikái általában melankolikusak és kritikusak: legfőbb témája a társadalmi különbségek.

„A szürrealista festők általában meghökkenteni akarnak. A csodálatosat, az álomszerűt, a meglepőt keresik, nem a dolgok között fennálló valóságos kapcsolatot kívánják kifejezni, hanem új, irreális vagy szürreális, „valóságfeletti”, illetve olykor okkult viszonyokat óhajtanak képi formában megjeleníteni, hogy megrökönyödést keltsenek a nézőben, vagy olyan jelképes, sokszor erotikus szimbolikával töltött lelki vagy tudattalan valóságra irányítsák figyelmét, amelyre különben nem gondolna. Szétbontják és újból összeillesztik a való világ elemeit, mint az álmodó, a gyermek vagy az őrült,” fogalmazza meg jól a bennünk is motoszkáló érzéseket Bajomi Lázár Endre.

És Orosz Istvánnal is egyetérthetünk, hogy: "Minden műalkotás létrehozásakor felmerül a kérdés, mennyire tudatos tervezés eredménye, illetve az alkotás során mekkora szerepe volt az intuíciónak. Voltaképpen ugyanez a kérdés úgy is föltehető, megtanítható-e az alkotás folyamata, átadhatók-e a legfontosabb tudnivalók, egyáltalán léteznek e mindig érvényes szabályok."

Jó kérdések, talán maguk az alkotók sem tudnak ezekre egyértelmű válaszokat, talán csak a látványvilág közvetítésével, melyekből mi is megtapasztalhatunk valamit a művész mondandójából.
 
Na de vissza a technika világába: számos olyan grafikai munkához alkalmas laptop elérhető már, melynek segítségével mi is képesek lehetünk hasonló csudaságok létrehozására, ha elég bátrak és kísérletező kedvűek vagyunk… és legyünk is, mert remek szórakozás!
 
Jó kísérletezést!

Szerző: Katja

digitális programok | laptop grafikai munkára